Nagycsepely-Teleki-Kötcse Református gyülekezetek honlapja
"Ti ma mindnyájan az Úrnak, Isteneteknek a színe előtt álltok" 5Móz 29,9














freestat.hu






Gyülekezeteink múltja és jelene

Nagycsepely

Nagycsepely református gyülekezetének első név szerint is ismert lelkipásztora 1629-ből Bodó Miklós.

A gyülekezet templomáról először egy 1703-ból való feljegyzés szól, miszerint a betörő rácok a templomot felégették.

Később új templomot épített a gyülekezet, s ennek felépítése miatt súlyos viták kezdődtek. 1713-18 között Egyházi János a lelkipásztor. Az ő idejében fából, gerendákból épül fel egy nagyon egyszerű istentiszteletre való hajlék, melynek falai vesszőfonásból vannak, amit sárral dobáltak be.

Az egyre erősödő ellenreformációs támadások között az 1740-es évektől a gyülekezet nagyon nehéz helyzetbe kerül. Ennek alátámasztására hadd álljon itt egy feljegyzés 1742-ből:

„Csepely helységbeli eklézsiának lévén méltóságos veszprémi főispán és püspök domíniumában (területén), prédikátora tiszteletes Szalontai János uram a szent szolgálattól már két ízben eltiltatott és félvén a rajta megesendő rút veszedelemtől, az elmúlt vasárnapon lemondott szent szolgálatáról. Az eklézsia tegnapi napon, mikor éppen indulni akartunk, érkeztette hozzánk követ embereit, hogy tiszteletes Tanítójuknak adnánk értelmünket, mivel ők azon vannak, hogy ők ebben az urasági Tiszteknek nem engednek teljességgel, azért őkegyelme is el ne álljon…”

1746-ban kezdődik az a kihallgatás sorozat, melynek célja annak megállapítása, hogy a vitás csepelyi templom mikor épült. Hiába igazolják tanúk, hogy 1713-ban maga Volkra püspök szólítja fel a csepelyieket templom építésére, 1751-ben elrendelik a templom lerombolását. A faluba plébános kerül, és a gyülekezet mintegy három évtizeden keresztül református lelkész és rektor (tanító) nélkül marad.

Sok eredménytelen próbálkozás után végül II. József türelmi rendeletét követően 1787-ben épülhet fel a templom, melyet a torony építése követ 1791-ben. 1853-ban a folyamatosan növekedő gyülekezet a templom bővítését és felújítását határozza el.

A század végén még magasították a templom falait és a templomtornyot. Ekkortájt éri el a gyülekezet legnagyobb lélekszámát, megközelítve a 900 főt. A 20. század első felét még a hétről-hétre zsúfolásig teli templom jellemzi.

A II. világháborút követő nehéz évtizedekben a gyülekezet a kommunista diktatúra hatalomra jutásával elveszti ingatlanait, a gyülekezet lélekszáma pedig erőteljes fogyásnak indul. Ennek egyik oka a fiatalok nagyarányú elköltözése és a születések alacsony száma.

Az 1980-as évek végére a gyülekezet lélekszáma már 300 fő alá csökken. E nehéz évtizedekben a gyülekezet hűséges lelkipásztora Kulifay Albert, aki 1994-ben 40 évnyi szolgálat után adja át a helyét az utódnak.

Évekig Balatonszárszóról Kocsev Miklós látja el a helyettes lelkészi szolgálatot.

1998-ban a gyülekezet nagy örömére ismét helyben lakó, fiatal lelkipásztor kerül a faluba Végh Miklós személyében, aki családjával együtt mindent megtesz a kis gyülekezet megerősödéséért.

Az idősek részére – akik már az egészségi állapotuk és a nagy távolság miatt nem tudnak részt venni a templomi istentiszteleteken - bibliaórát szervez a falu központjában a Nyugdíjas Klub helységében, szerepet vállal a falu közéletében és megszervezi az évente sorra kerülő konfirmandusok találkozóját. A hittanórák mellett nyaranként egyhetes napközis hittantábort szervez a gyermekek részére a parókia területén. Ugyancsak az ő lelkipásztorsága idején kerülnek új ablakok a parókiára, holland segítséggel kialakításra kerül egy vizesblokk későbbi táboroztatási lehetőségként.

2006-ban Végh Miklós szolnoki lelkésszé való megválasztását követően az egyházközség Karikó Zoltánt hívja és választja meg lelkészéül, aki családjával Balatonőszödre költözik, ahol úgyszintén megválasztásra kerül, és innen látja el a nagycsepelyi és az ahhoz tartozó teleki és kötcsei gyülekezetek szolgálatát 2014 nyaráig.

A lelkészlakás megüresedése, tehát 2006. után a gyülekezet presbitériuma úgy döntött, hogy a parókiát nyáron gyülekezeti csoportok táboroztatására kívánja felhasználni. 2007. évben már érkeztek hozzánk az ország különböző részéről csoportok és évről évre várjuk és fogadjuk a táborozókat.
Az egyházközség presbitériuma a helyettes lelkipásztoron kívül 6 tagú.

A gyülekezet gondnoka:
Batiz András – Nagycsepely

Presbiterek:
Átol Sándor - Nagycsepely
Batiz Andrásné - Nagycsepely
Kiss Ernő - Nagycsepely
Bognár Lajosné - Teleki
Mihály Gyula - Kötcse

Teleki

A Teleki Református Gyülekezet mint leányegyház tartozik Nagycsepelyhez.

A szolgálatok nagy részét hosszú ideig a preoráns tanítók látták el, a gyülekezetnek helyben lakó lelkipásztora az 1950-60-as évek kivételével a feljegyzések szerint nem volt. Mint Nagycsepelyhez tartozó filia ki kellett vegye a részét a csepelyi lelkész fizetéséhez való hozzájárulásból is, aki főleg a sákramentumos istentiszteletek megtartására jött csak át Telekibe. Ez gyakran feszültségekhez vezetett a két gyülekezet között.

A telekiek templomépítési kérelméről 1790-ből értesülünk.

A Teleki gyülekezet első templomáról idős egyháztagok azt állították Kulifay Albert volt lelkipásztor szerint, hogy az a mostani Templom utca végén állott, a falu legszélén, a Kene forrás felett, fent a dombtetőn.

1865-ben az előző istentiszteleti hely kicsinysége miatt új templomot épít a gyülekezet, amely ma is áll. Ebben az időben 270 volt a gyülekezet legnagyobb lélekszáma, míg jelenleg csak 40 körül van.

Az új templomba Szalay Gyula orgonaépítő készítette el az új orgonát, amely az országban szinte egyedülállóan úgy készült el, hogy a szószék az orgona tetején van.

Az egyre fogyatkozó gyülekezet utolsó nagy ünnepe az 1987-88-as templomfelújítás volt, amikor a német Jakob Scheer építési vállalkozó segítségével teljesen megújult a templom.

Ma a gyülekezetet Bognár Lajosné presbiter képviseli a Nagycsepellyel közös presbitériumban.


Kötcse

A kötcsei reformátusok ma mint szórványgyülekezet a Nagycsepelyi Egyházközséghez tartoznak.

Templomuk soha nem volt, de iskolájuk egészen az 1930-as évekig működött.

A lelkészi szolgálatot szinte mindig a nagycsepelyi lelkipásztor végezte.

A gyülekezet legrégebbi kincsét, az 1792-ben Pesten öntött 141 fontos harangját néhány évvel ezelőtt ismeretlenek az 1899-ben készült haranglábról ellopták.

A kötcsei szórvány gyülekezet imaháza, mely belső berendezését tekintve olyan, mint egy picinyke templom, az evangélikus templomdomb oldalában áll.
A gyülekezetet a Nagycsepellyel közös presbitériumban Mihály Gyula presbiter képviseli.




www.refnagycsepely.shp.hu

Honlapkészítés